Korábbi híreinkben már beszámoltunk arról, hogy természetvédelmi szempontból milyen jelentős madárélőhely a Borsodchem Zrt. Hulladék- és Szennyvízkezelő Üzeme. Említettük, hogy leglátványosabb természetvédelmi jelentőségét madárélőhely mivolta jelenti. A területen előforduló, átvonuló és fészkelő madárfajok számbavételét 2017-től rendszeres megfigyelésekkel rögzítjük. Ez volt azonban az első alkalom, amikor – egyesületünk és a Borsodchem Zrt. együttműködése nyomán – az üzemterületen a környező lakosság, az üzemi dolgozók és a Magyar Madártani Egyesület tagjai is részt vettek a madármegfigyelésben.
Az üzemterület bemutatása a megfigyelők számára
A megfigyelés az Állatok Világnapjához és a Habitat Világnaphoz kapcsolódott 2017. október 13-án, annak a programnak az első állomásaként, amelynek távlati célja a BorsodChem Zrt. természetvédelmi szempontból fontos élőhelyeinek feltárása és a felmérés eredményeinek megismertetése. A BorsodChem Zrt., mint a térség jelentős vegyipari cége, környezeti kockázatot jelent, ugyanakkor az üzemterület számos védett gerinces faj potenciális, átmeneti és állandó élőhelye. Az üzem több száz hektáros területe a Sajó-völgy máig intenzíven működő „ökológiai folyosójának” területén épült. Az üzemterület egyes részei – a Sajó jobb, de még inkább a bal partján – érintkeznek a Múcsony előterében elterülő vizes élőhelyekkel.
A Sajó folyó árterületén a történelmi időkben nagy kiterjedésű vizes élőhelyek, nádasok, mocsarak terültek el. Az árvízvédelmi töltések megépítése és a mezőgazdasági területek kiterjedésének növekedése nyomán a korábbi vizes élőhelyek szinte teljesen eltűntek. Az intenzív mezőgazdasági területek nagyon szűkös élőhelyet kínálnak az élővilág számára, pláne egyes vízimadár-fajoknak, akik vonulásuk idején a kisebb-nagyobb tavacskák, mocsarak, tocsogók közelében pihenhetnek, táplálkozhatnak. Múcsony előterében az egykori mederszakaszok mélyebb területein, vagy a beroskadt talajfelszín mélyedéseiben egy olyan vizes élőhelyrendszer maradt meg, amelynek területén az egyes mélyebb térszíneken akár egész évben megmarad a víz. A vízfelületek környezetében nádas-gyékényes élőhelyek alakultak ki, melyek kiváló táplálkozó- és fészkelőhelyeket is biztosítanak. Ez a terület több védett és fokozottan védett madárfaj élő- és fészkelőhelye, ahol a gulipán, a gólyatöcs, a bölömbika, a piroslábú cankó és a gémfélék számos faja figyelhető meg.
Erről az élőhelyről nyilvánvalóan behúzódnak egyes fajok az ipari területre is, ha ott számukra kedvező feltételeket találnak. Így fészkel a küszvágó csér a szennyvízkezelő üzem vízfelszínen úszó levegőztetőjének „fedélzetén”, vagy a bütykös ásólúd a „sóstavak” környezetében. De ugyancsak megjelennek itt a gulipánok, és szinte állandó tagjai a tavakon tartózkodó madárseregletnek a bütykös hattyúk, búbos vöcskök, nagy kócsagok.
A madármegfigyelők az üzemterületen
Az üzemterület élőhelyi szerepe akkor válik jelentőssé a vízimadarak számára, amikor a száraz nyári időszakban a Sajó menti vizes élőhelyek kiterjedése csökken, vagy az élőhelyek kiszáradnak. Ekkor táplálkozóhellyé is előlépnek az ipari területek. A szennyvízkezelő területe – a fészkelő madárállományok életlehetőségeinek biztosítása mellett – a vonuló állományok tekintetében is jelentős. A vonulás során a Kárpátok lábaihoz legközelebb elterülő első, jelentősebb vizes élőhely a múcsonyi Sajó menti terület, beleértve a szennyvízkezelő üzemterületét is, ahol a vonuló vízimadarak a jelentős akadályt jelentő hegyvidék leküzdése előtt/után meg tudnak pihenni, erőt gyűjtve a vonulás további szakaszaira (Huber 2017). A téli hideg időszakokban szintén megnő a mesterséges vizes élőhely jelentősége, mert mint ipari eredetű langyosabb vizek, a kemény hidegben lassabban fagynak be, és ilyenkor több ezres példányban gyűlnek ide elsősorban a récefélék, melyek között ritkább fajok is meghúzódnak.
A Földművelésügyi Minisztérium által támogatott pályázatunk éppen ezért az üzemterület élőhelyi szerepének megismertetését szolgálja. A madármegfigyelési napok lehetőséget biztosítanak az itt élő vagy átmenetileg itt tartózkodó madárfajok megismerésére. Reményeink szerint e programunk is elősegíti a Sajó-völgyi faj- és élőhelyvédelem ügyét, valamint a környezeti tudatosság növelését. Kérjük az érdeklődőket, figyeljék erre vonatkozó felhívásunkat! A következő madármegfigyelés tervezett időpontja – a téli hidegebb időszakban – 2018 elején lesz.
– Barati Sándor –
